Csíráztatás (kender)

A Egy kalap alatt wikiből

A kendermag felépítése.

Ha valaki szerencsésen hozzájutott a nagy gonddal kiválasztott kendermagjaihoz, és felírta a fórum megfelelő topikjába a rendeléssel kapcsolatos tapasztalatait, hozzá kezdhet a termesztéshez, ami a magok kicsíráztatásával kezdődik.

Már itt el lehet követni az első hibát amit rengetegen meg is tesznek:

Kevés fény miatt a szár megnyúlik, a csemete eldőlhet.

Még nincs is előkészítve a növények leendő helye hozzákezdenek a csíráztatáshoz. Aztán a megrendelt lámpa nem érkezik meg, vagy a rosszul tervezett helységben 50 fok lesz úgyhogy beteszik egy 100 wattos égő alá hogy jó lesz az addig, nemsokára úgyis kész lesz a jó hely. A magoncok kibújnak, de mivel nem elég a normális növekedéshez a fény, elkezdenek nyúlni, napi akár 1-2 centit is. Ennek a kezdő termesztő persze megörül, hogy milyen gyorsan nő, igaz hogy már szívószállal kell kitámasztani és még mindig csak sziklevelei vannak de már majdnem 10 centi.

Ilyenkor lehetséges megoldásként kínálkozik a kitámasztás egy pálcikával és némi dróttal, vagy érdemes lehet több földel betakarni, így a megnyúlt szárrészből egy idő után gyökeret ereszt, de ettől a rothadás esélye is nagyobb lesz. Persze minél hamarabb megfelelő fényforrás után kell nézni.

Csíráztatás

1.) Egy pohár vízben a magokról 1-2 nap alatt kiderül, hogy kicsíráznak-e

2.) Egy tálkába helyezett félbehajtott nedvesített papírtörlő közé helyezve a magok levegőhöz és nedvességhez is juthatnak.

3.) Állandóan nedvesen kell tartani, de a magok soha ne legyenek teljesen a víz alatt különben megfulladhatnak.

4.) Pár nap alatt kicsíráznak.

Tehát ha elkészült a növények leendő helye hozzá lehet kezdeni a csíráztatáshoz. A csírázás egyik legfontosabb feltétele, hogy a magok megszívják magukat nedvességgel. Ahogy ez megtörténik, a magonc szétfeszíti a maghéját és kibújik a gyökérkezdemény, de ennek már levegőre is szüksége van, különben megfullad. A szükséges hőmérséklet elég tág skálán mozog, érdemes szobahőmérsékleten tartani, ettől melegebb körülmények között ugyan lehet, hogy hamarabb kicsírázna, de a víz is hamarabb elpárolog (kiszáradás veszélye), és a vízben/levegőben/magokon pihenő baktérium és penészgomba spórák is könnyebben kikelhetnek, veszélyeztetve ezzel az embriók épségét.

De miért is kell kicsíráztatni a magokat, miért ne mehetnének egyből a cserép földbe?

• földben csíráztatva előfordulhat, hogy a mag egy légbuborékba kerül, például két nagyobb földdarab közé így nem érintkezik a nedves földdel, kiszáradhat, vagy épp megfulladhat.
• nem minden mag életképes. Egy ilyen mag hiába foglalná a helyet a termesztőhelységben a lámpa alatt, elő csíráztatott magokkal legalább az biztos, hogy életképes növény re fordítjuk saját - és az elektromos - energiánkat.
• Egy tányérban könnyebb biztosítani az optimális hőmérsékletet mint a termesztőhelységben. A magok hidegben sokkal lassabban csíráznak ki.

Életképesség

Az 1 évnél öregebb magok életképessége folyamatosan csökken, ezért nem érdemes sokáig tárolni őket, és erre még a tárolás közben bekövetkezett esetleges sérülések is rátehetnek.

Egy egészséges, életre való mag 1 héten belül a növekedés jelét mutatja. Ha ez egy hónapnál később jelentkezik, az már valószínűleg gyenge növekedésű, kevés hozammal megáldott növény lesz. Azért hozzá kell tenni, hogy vannak olyan magok, amiknek még a legjobb körülmények között is több idő kell, hogy felébredjenek. Ez gyakran a kemény maghéj miatt lehet, ami nem engedi be a vizet, ami a csírázást elindíthatná.

A sérült maghéj, - ami előfordulhat, hogy össze sem nőtt teljesen - szinte biztos jele annak, hogy a mag életképtelen. A sérült, szétnyílt maghéj már nem képes megvédeni az embriót a kiszáradástól, a növekedést elindulását okozó hormonok elszivároghatnak, és a fertőzések előtt is szabaddá válik az út.

A zöldes, kifejletlen, puha vagy törékeny maghéjjal is ugyanez a helyzet, bár vannak fajták amik csak ilyen magokat hoznak.

A kendermagnak csak három dologra van szüksége hogy kicsírázhasson: Vízre, megfelelő hőmérsékletre, levegőre és lehetőleg sötétre. Semmiféle extra hormonra vagy tápanyag kiegészítőre nincs szükség.

Víz

Ez a kiszáradt magonc elég rossz esélyjel indíthatja életét.

Pár órás áztatással a maghéjak megpuhulnak, és lassan beszivárog annyi víz, ami aktiválhatja a bent nyugvó állapotban lévő hormonokat (ABA, citokinin, gibberelin), amik megadják a jelet a gyököcske növekedésére. Áztatás előtt a magokat érdemes átöblíteni, hogy a rájuk tapadt kártevők, penész spórák, baktériumok nagy része eltávozzon, és minél kevesebbet fogdosni a magokat, hiszen a rájuk kerülő zsír réteg problémákat okozhat. Áztatás közben a vizet érdemes naponta frissre cserélni és azokat a magokat amik kicsíráztak, minél hamarabb át ki kell költöztetni, hiszen már levegőre is szükségük van. Az áztatás ne tartson tovább 3-4 napnál, ezután a ki nem nyílt magok is kapjanak helyet nedves papírtörlők között. 12 óránként érdemes a pohár fenekére nézni , esetleg megrázni egy kicsit hogy a víz felszínén lévő magok lesüllyedhessenek.

A magnak folytonos vízutánpótlásra van szüksége, a kiszáradás még könnyen kárt tehet benne. Az első levelek, a sziklevelek megjelenéséig főleg csak a magban elraktározott tápanyagokat kerülnek felhasználásra, csak ezután kezdődik el a fotoszintézis és a tápanyagok felvétele a gyökereken át.

A csapvíz (ha iható) bőven megfelel, a benne lévő klór még segíthet is a fertőzések elkerülésében, de egyébként mindenféle vizet, - locsoló vizet - érdemes pár órát állni hagyni felhasználás előtt.

Az áztatás akár el is hagyható, de lerövidítheti és segítheti a folyamatot.

Hőmérséklet

Optimális hőmérsékletnek a 25°C fokot állapították meg, de ezt nyugodtan lehet szobahőmérsékletnek venni. Melegebb körülmények között a penész és a rothadást/poshadást okozó baktériumok is könnyen felüthetik fejüket, 32°C fok feletti hőmérséklet pedig már akadályozza a csírázás folyamatát. A minimális hőmérséklet egyébként 4°C fok körül van de erősen fajta függő, legbiztonságosabb ha szobahőmérsékleten zajlik a folyamat.

Levegő

Lehet hogy meglepő, de a magoncoknak - csak úgy mint a gyökereknek is -, szükségük van levegőre is a fejlődésükhöz, ezért tocsogó, ázott médiumban hamar befulladhatnak. A csíra kibújása után soha ne maradjon a mag teljesen a víz alatt, de mindig érintkezzenek egy nedves felülettel, különben könnyen kiszáradhatnak.

Outdoor

Itt megtalálható minden.

Ültetés

A tőzegkorong is ideális médiumot jelenthet, csak egy lyukat kell szúrni bele és folyton nedvesen kell tartani. Az átültetés is leegyszerűsödik vele.

Ültetés porhanyós földbe, kb 1-2 centi mélyre, a csírával lefelé.

A kendermag mérete.

Ha kiderült egy magról hogy életképes-e vagy sem, már mehet is a jól előkészített kis helyére, azaz egy jó nagy cserép földbe, esetleg kőzetgyapot kockába ha hidróról van szó. A lényeg, hogy a cserép tetején porhanyós legyen a médium, különben a nagy földdarabok miatt előfordulhat hogy a mag egy levegőbuborékba, vagy egy vízbuborékba kerül.

Az ültetés mélysége 1-2, akár 3 cm is lehet, lehetőleg a csírakezdemény sértetlenül ússza meg, és ő kerüljön alulra, hiszen belőle lesz a gyökérke. Az ábrán is jól látszik, hogy a csíra a mag a csúcsos, hegyesedő végénél bújik ki. A mag másik vége - amin egy pont szerű, "köldök" van - tartalmazza az embriót, amit a gyököcske idővel kinyom majd a föld felé, és néha előfordulhat hogy a maghéj a leveleken marad.

A csíra idővel mindenképp lefelé fog nőni, úgyhogy ha rosszul esne be inkább ne kínozzuk, ezzel nagyobb kárt lehet benne tenni, mint a fejjel lefelé levéssel.

A ki nem kelt magokat is el lehet ültetni, az esély megvan rá hogy kikelnek, de nem érdemes számolni velük, ha csak a helyet foglalják és lenne mit ültetni helyettük (ez főleg bentre vonatkozik), inkább hanyagolni kell őket, félretéve egy kisebb pohár nedvesen tartott földben.

A következő szakasz a Palánta szakasz

Gyakori hibák

• Fulladás, ha a kicsírázás után is napokig a víz alatt maradnak
• Kiszáradás
• A papírtörlőt lehet helyettesíteni zsepivel vagy konyhai törlőkendővel, de a vattát messziről el kell kerülni, könnyen beposhad és nehéz kioperálni a csírákat belőle.
• A tál amiben a csírázás folyik legyen tiszta, ha vízkő , de főleg hapenész jelenik meg azonnal ki kell cserélni.
• Ha ültetés után a közeg nincs a mag köré tömörítve, a csíra könnyen kiszáradhat, ha viszont túlságosan köré van tömörítve, megsérülhet a csíra, esetleg meg is fulladhat ha túl nedvesek a körülmények.
• Ha a csírázó mag elültetve felfelé könnyebben tud haladni mint ahogy lefelé a gyököcske a földbe, a csíra kinyomhatja magát a földből és így, a levegőre kerülve kiszáradhat. Ezért érdemesebb lehet az ajánlottnál mélyebbre ültetni.