Warning: Parameter 3 to GoogleMaps::render16() expected to be a reference, value given in /home/content/e/g/y/egykalapalatt/html/includes/parser/Parser.php on line 3243
 Kendermagok - Egy kalap alatt

Kendermagok

A Egy kalap alatt wikiből

Tartalomjegyzék

Magok beszerzése

Az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül Magyarországon.

Személyesen

A magok beszerzésének legbiztonságosabb módja ha személyesen veszi meg valaki Bécsben, ugyanis ott ez nem illegális.

A kiút busszal kb. 6000 Ft , vonattal Budapest Keleti - Westbahnhof pályaudvarig kb 3óra és oda-vissza 7800 Ft (30 Euró), innen a "Bushdoctor" nevű bolt már csak pár percre van gyalog, de ezzel a nemzetközi vonatjeggyel minden tömegközlekedés ingyenes 4 napig és a visszaút is bármikor megejthető ezen az időszakon belül, úgyhogy a villamosra is fel lehet pattanni. A Mariahilfer strasse-ről a templomnál kell nyomni egy balost. Az eladó beszél angolul és németül, de azt is megérti ha ráböknek egy névre a katalógusukban. A kínálat a weblapjukon megtalálható.

http://www.bushdoctor.at


Bushdoctor

Cím
Kirchengasse 19, 1070 Bécs
Tel.
+43 (01) 524 04 40
Fax
+43 (01) 524 04 24
E-Mail 
[[1]]
Weblap
http://www.bushdoctor.at
Nyitvatartási idő

Hétfő - Péntek 10-19 óra, Szombat 10-17 óra

Rendelés interneten

Több "seedshop" is üzemel a neten ahonnan rendelni lehet, de a postai csomagok átvizsgálása, esetleges eltűnése, és a néha hosszú várakozási idő miatt hátrányos lehet.

Mindenesetre Hollandiából nem érdemes Magyarországra rendelni se magot, se más illegális anyagot, ugyanis a vámosok a Hollandiából érkező csomagokat gyakrabban átvizsgálják, és ez a legjellemzőbb oka a korai lebukásnak lásd:

lebukások

Kanadában, Angliában, Amerikában és Bécsben is székelnek magküldő cég, ezek portékája nagyobb valószínűséggel ér célba mint egy holland csomag, ezeket ritkábban is vizsgálják meg a vámon.

100%-osan megbízható magküldő cég nincs, a csomag elveszhet, mint ahogy a kiküldött pénz is, amit egyébként érdemes jól elrejteni (pl. borítékban, egy levelezőlap belsejébe), ugyanis az alulfizetett és túlhajtott postai dolgozók észrevehetik és lenyúlhatják.

Egy ilyen csomag érkezése általában a megrendeléstől számítva 2-5 hét múlva várható, persze hamarabb is befuthat. A magküldő cégek - ha ez fel van tüntetve a weblapon - küldenek egy emailt amikor útnak indítják a csomagot, néha akkor is amikor megkapják a rendelést és a pénzt.

Ólcsó és jó, "eredeti" jeligére.

Ha 1 hónap elteltével sem érkezik meg a csomagod, érdemes e-mailben megkérdezni a cégtől, hogy mit tudnak erről, elküldték-e már.

-lehetőleg emberi hangnemben fogalmazd meg a lehető legkevesebb anyázással, és tüntesd fel a rendelés kódját és a többi azonosítót hogy minél könnyebben utána tudjanak járni a dolognak.
-A magcégek szerint a leggyakoribb oka egy csomag eltűnésének, hogy a feladó a nagy izgalmak közepette elírja a saját címét, így a csomagja legjobb esetben is pár hónap keringés után érkezik csak vissza hozzájuk, és csak ekkor tisztázódik a helyzet. Érdemes erre odafigyelni.

Vásárlás itthon

Magyar vagy külföldi fórumokon, ismeretlenek által kínált olcsó, "jó minőségű" magokra nem érdemes pénzt kiadni, ezek nagyon valószínű hogy rossz minőségű, véletlenszerű beporzástól származó magok, amire igazán nem érdemes energiát/időt/pénzt pocsékolni, a vele járó kockázatról nem is beszélve.

Valószínűleg senki sem akar kötélnek való kendert gondozni hónapokon keresztül, vagy börtönbe vonulni olyan motyóért, amitől még beállni sem lehet.

Pakettben talált magok

Előfordulhat hogy a vásárolt fűben van egy-két mag, ezek ugyanúgy lutrik mint az itthon vásároltak, ha a fű kinti termés akkor valószínűleg vadkender (is) porozta, az ilyen magokból gyatra minőségű, alacsony THC tartalmú anyag lesz. Szerintem ha valaki már megkockáztat egy termesztést és dolgozik is vele, akkor ne kötélnek való kenderért tegye.

Ha a fű amiben a mag volt kint termett, akkor könnyen lehet, hogy a magok egy része vadkenderrel való kereszteződésből keletkezett. A vadkender pollenje kilómétereket képes megtenni és már egy szem is elég ahhoz, hogy megtermékenyítsen egy bibét, így az a mag már biztos hogy vadkender apától fog származni. Kedvező szél és időjárás esetén pollenfelhők is kialakulnak ami szerencsétlenebb esetben az egész növényt felmagosíthatja. Leggyakrabban vadkender porzásától származnak a bugákban talált magok.

Kint általában ezeken a módokon keletkezhetnek a magok:

A srácok épp a hímeket távolítják el.
  • a saját fajtájukkal való kereszteződésből, ha a termesztő túl későn húzta ki a hímeket. Ebből második generációs (F2) magok lesznek, kevésbé fognak hasonlítani az eredeti szülőkre és nagy lesz közöttük a változatosság, főleg ha az eredeti szülők hibridek. Ezek a magok még simán használhatók lennének, viszont nem jellemző hogy tényleg ezúton keletkeznének, mivel általában sikerül időben eltávolítani a hímeket, vagy a hímek már ki sem kerülnek.
  • egy másik nemes fajtától, ha a kertész többel is foglalkozott ugyan azon a helyen, és pl túl későn húzta ki, vagy nem semmisítette meg rendesen a hímeket. Ez is egy jó eset lenne - ezek F1 hibridek lennének -, de ez az egész csak akkor lehetséges, ha az egyik fajta hímje egyszerre lép nemzőképes korba a másik fajta termősével, így annak hogy a magok így keletkeztek még kisebb lesz az esélye, tehát ez a legvalószínűtlenebb eset.
  • vadkender porozta. Ez a legjellemzőbb eset. Ha hinni lehet abban hogy a kender a chemotípusa szerint 1:2:1 arányban hasad [2] akkor a vad-nemes kender keresztezéséből született utódok potenciája valahol a vadkender apa és a nemes anya közötti lesz, egyébként a gyakorlat is ezt mutatja. Ez azt is jelenti hogy lehet hogy kötélnek is túl rövid lesz, és azt is hogy talán szívható egyed is akad a többi között, mindenesetre nem érdemes foglalkozni vele, főleg azért mert ugyanúgy büntetnek érte mintha rendes drogkender lenne. A magokra költött pénz így is minimális befektetés, ha azt nézzük hogy kint simán meg lehet termelni a következő évre valót vagy még többet, és még a baráti körnek is jut belőle.

Bent termett kendernél a legjellemzőbb eset hogy saját magát porozza be, mivel előfordulhat hogy egy-két porzós virág is elbújik a termősök között, és ha a kertész nem szúrja ki őket, megtermékenyíthetnek néhány bibét amiből magok keletkezhetnek. Ez a keresztezés beltenyésztett fajtát eredményez, amire jellemző hogy nagyrészt termős egyedek vagy hermafroditák lesznek. Fajtától és a körülményektől is függ hogy milyen arányban, ezért kérdés hogy megéri-e velük foglalkozni.

Fajta választás

Indica / sativa / ruderalis

A magcégek 3 fajtát különböztetnek meg.

Indica Sativa Ruderalis
  • Alakja:
kicsi
tömzsi
bokros, több virágcsúccsal
  • Levele:
széles ujjú, sötét zöld
3-6 levélujj
  • Beérési ideje: rövid (6-9 hét)
  • Illata: határozott, erős
skunk, egzotikus, gyümölcsös
  • Hatása:
magas CBD és THC tartalom
ezért "testi", kanapéba szögező hatása kerül előtérbe
  • Indoor/outdoor
  • Rövid beérési ideje és alacsony mérete miatt kedvelt fajta a beltéren termesztők körében.

Valamivel később éri el az "ivarérett" kort (amikor már ki lehet virágoztatni) mint egy Sativa, ami azt is jelenti, hogy hosszabb vegetatív szakaszra van szüksége mint egy Sativának, mielőtt 12 órás fényperiódusokra állítva virágba lehetne borítani.

  • A kivirágoztatás miatti megugrás, megnyúlás a kezdeti mérethez képest kb 50-100%-os, azaz a mérete a virágzás beindításától a szüretig megduplázódhat, de ez sok mindentől függ, a fiatalabb, alacsonyabb növények nagyobbat nyúlhatnak.[3]
Az indika bugája tömör, a levelek méregzöldek
  • Példák:
  • Alakja:
magas
nyúlánk
egy fő virágcsúccsal
  • Levele:
vékony ujjak, világos zöld
6-12 levélujj
  • Beérési ideje: hosszú (9-26 hét)
  • Illata: enyhébb
egzotikus
  • Hatása:
alacsony CBD, magas THC tartalom
ezért energetikus, nevettetős, agytekerő hatással bír.
  • főleg outdoor
  • Magas, nyúlánk termete, hosszú beérési ideje miatt a 100%-ban Sativa fajták nem kedveltek benti, de annál inkább elterjedtek a kinti termesztők körében.

Nyúlánk, szellős alkata miatt csak kis felületen tudja befogni egy beltéri lámpa egy pontból érkező sugarait, ezért nem képes hatékonyan felhasználni azt.

Mivel hamarabb eléri az "ivarérett" kort, hamarabb ki lehet virágoztatni mint egy Indikát.Beérési ideje hiába hosszabb mint egy Indikáé, a szüretelésük időpontja megegyezhet, hiszen annak több időt kellett vegetatív szakaszban töltenie, mire elérte azt az "ivarérett" kort, amikor már virágba borítható.

  • A virágzás beindításától kezdve 2-szer 3-szor akkorára nőhet mint eredeti, vegetatív szakaszbeli mérete.
Egy sativa bugája világis/sárgás zöld
  • Példák:
  • Alakja:
apró
tömzsi
egy fő virágcsúccsal
  • Levele: mint a sativáé
  • a fényperiódusok hosszától függetlenül kivirágzik
  • tiszta ruderalis nincs a magpiacon mivel THC tartalma túl alacsony.
  • más fajtákkal keverve (pl a Lowryder) megtalálható

Spontanea

Cannabis sativa subsp spontanea


Avagy "vadkender".

Vadon növő, akár nemesített (pl. rostkendernek), akár egy őshonos fajtának az elfajult, elvadult változata. Gyakran hívják "ruderalis"-nak is, de ez nem ugyanaz mint a "Seed bank"-ek által "ruderalis"-ra keresztelt, autóvirágzású, alacsony THC tartalmú fajta.

  • Az út szélén talált kender, ami csak úgy ott nő, és nem ültette senki, az vadkender.
  • Ha erről valaki leszed egy magot és elülteti, hiába marad biológialag ugyan az a faj, már nem vad kender, mert emberi beavatkozás miatt nő.
  • Ha ennek a növénynek leesik egy magja és kikel, anélkül, hogy ezt valaki akarta volna, az megint vadkender.
  • Ha kiesik egy Skunk magja a zsebemből és kikel, az már majdnem vadkender.
-A "nem vad kender", tehát a termesztett kender a "Cannabis sativa subsp culta"[4]
-A vadkender a Cannabis sativa subsp spontanea

A kendernek nincs egyértelmű, általánosan elfogadott "családfája", nagy a kavarás a taxonómiája körül.


(Források)


Profit

A ma kereskedelemben lévő fajták nagy része humbuk, csak a profit miatt léteznek, csilli-villi jól hangzó fantázia nevek alatt, leírások bőrébe bújtatott marketingszövegekkel próbálják meg eladni őket az egyre gyarapodó "Seed Bank"-ek, a minélnagyobbhaszon reményében.

A fajták, pontosabban fogalmazva fajta változatok nagy része között nincs különbség, egyszerűen sem ránézésre, sem kipróbálás után, se semmilyen tulajdonságuk alapján nem lehet megkülönböztetni őket, csupán a fantázia név és a köréjük kerekített leírás, na meg persze az áruk az ami más.

Egy-egy magcég teljesen más fajtát árul ugyan azon név alatt, és akkor a "véletlen elgépelések"ről még nem is esett szó ("Northern lights" helyett "Northern light" stb.).

A magok keresekedelme nem ellenőrzött, minden cég azt árul, olyan néven, amit csak nem szégyel, és bár Hollandiában be lehet jegyeztetni, avagy levédeni fajta neveket, ezt a gyakorlatban csak a kiváltságos cégek tehetik meg, és ez okozza az említett elgépelési hibákat is.


Hogy egy növény milyen végterméket képes produkálni, az nagy részben a termesztő tudásától és a biztosított körülményektől függ.

Persze útszéli kóróból nem lesz sosem Skunk, de a fajták közötti különbség közel sem akkora, mint azt a magcégek állítják. Bár néhol ez tényleg igaz, például egy-egy hibridnek akkora szórása (megjelenése, változata) lehet hogy, hogy rájuk nézve nehéz lenne azt mondani, hogy tesók. Ha ugyanezt a fajtát egy évvel később is megvásárolja valaki, ugyan attól a magcégtől, meglepő módon megint csak más fenotipusokat fog kapni. Ha egy másik seedbanktől rendeli akkor végképp.


A fajta neve

Egy keresztezésnél, pl Northern lights (termős) és Skunk (porzós) keresztezésekor a kapott fajtaváltozat neve:

Northern lights x Skunk

ahol rendszerint a termős neve az első tag, a porzósé a második. (Néhány nemesítő ill. mag cég listáján erre nem ügyelnek ill. fordítva írják fel a szülőket, de azt általában közlik is.)


A fajta neve után írt #szám azt jelenti, hogy az eredeti kereszteződésből vagy vonalból származó utódok szelektált (például hozamra szelektált) leszármazottaival van dolgunk. Jelenthet mást is, mint ahogy a helyes megnevezéssel sem törődik néhány nemesítő, így ezek sem adnak konkrét, megbízható információt a vásárolt fajtát illetően.

A felelős és komoly nemesítők még ezen felül kölön tudatják a nagyérdemű vevővel, hogy esetlegesen hányadik újrakeresztezési változat a kínált portékájuk. F2, F3, F4, F5... Sok esetben visszautalnak szülők nevére úgy, hogy a szülők nevéből képzik az új hibrid elnevezését, illetve egyszerűen csak a két szülő neve közé illesztenek egy x betűt. Néhány hibrid ugyanazoktól a szülőktől eredeztetve más nevet kap. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy csupán a nevük más, mivel sokszor a nemesítők más aspektusok kiemelésével eltérő tulajdonságú hibrideket képezhetnek. A nevek és a "hivatalos" leírások nem minden esetben "takarják" egy fajta jóságát. Sokszor előfordul, hogy a két szülő önmagában kiváló, de az utód korántsem rendelkezik az óhajtott hibrid vigorral. Az ilyen portékát kínáló komolytalan mag cégeknek elég, ha el tudják adni a portékájukat a fajta vagy a felmenők nevével. Egyszer.

Landrace

Speed queen landrace

Tájjellegű természetes fajták.

A hatodik kontinens kivételével minden földrészen megtalálható az őshonos kender. A földrészek nagyobb tájegységein jellemző populációk alakultak ki, amelyek az évmilliók alatti természetes kereszteződésük folytán specifikálódtak; más tájegységektől eltérő tulajdonságaik alakultak ki.

Mindegyik természetes tájjellegű fajtára igaz az, hogy a fellelhető növények az adott tájegységre jellemző klimatikus, időjárási és talajviszonyokhoz alkalmazkodtak. Ugyanakkor megjelenési formájuk nem teljesen homogén; kisebb- nagyobb szórást lehet találni a populációban. Egyes fő tulajdonságaikban viszont specifikálódottak. Általában a forróbb éghajlatú és esősebb (trópusi) klímákon a sativa tulajdonságokat mutató változatok az uralkodók, míg a hűvösebb, de szárazabb hegyvidéki ill. mediterrán / mérsékelt égövi éghajlatú térségekben az indica fenotípusok dominálnak.

Két előítélet is divatban van a "landrace" fajtákkal kapcsolatosan. Az egyik, hogy rendkívül stabilak. Ez nem felel meg a valóságnak. Mivel a landrace magok általában válogatatlanok, így a kikelő növények hordozzák a természetes egyedi differenciálódásra való hajlamukat.

Manapság már néhány landrace fajta stabilizált magjait is meg lehet vásárolni kereskedelmi fogalomban, azok viszont valóban kevésbé változatos növénypopulációt adnak. A mag cégek többsége a gyakorlat szerint nem veszi a fáradságot arra, hogy a kínálatában levő landrace magokról tudassa, hogy azok naturalok- e, vagy pedig stabilizáltak. Ennek okán esetleg érdekes fejlemények is kialakulhatnak a termesztés során.

A másik előítélet az, hogy a landrace növények élvezeti tulajdonságai nem megfelelőek. Ez is csak részben igaz; hisz ha a termesztő a növénye részére a természetes igényéhez közel lévő feltételeket biztosítani tudja, akkor a lanrace fajta is képes lesz a rá optimálisan jellemző képességeket produkálni. (A kertész nem számolhat hibrid vigorral, de annak elmaradása nem minden esetben olyan jelentős, mint gondolnánk, sőt...)

Érdemes azonban alaposan megfontolni egy landrace termesztést, mert jó néhány természetes fajtának olyan óriási vagy éppen eltérő az egyénenkénti növényalkata, hosszú a virágzási ciklusa, speciális a talaj- (nap)fény és tápanyagigénye, valamint gyenge lehet a természetes tűrőképessége, hogy ezek az aspektusok bármelyike nagyon megnehezítheti a civilizált kertészetekben való termesztésüket.

A landrace fajták viszont rendkívül értékes génhordozók. Speciális tulajdonságaik révén az új hibrid fajták képzéséhez felbecsülhetetlen lehetőségeket nyújtanak. A nemesítők számos landrace fajtával dolgoznak, ám újabb és újabb "fellelt" fajták kerülnek a kutatók látóterébe, amelyek a keresztezési eljárásba vonva nagy meglepetésekkel szolgálnak.

Inbred Line

"Inbred line"("IBL") vagy "True Breed"-nek az azonos genetikai tulajdonságokkal rendelkező egyedek sorozatos, egymással való kereszteződésből létrejövő generációkat hívják. Ezek bizonyos szempontból beltenyésztett fajták.

Skunkot mindig csak Skunkal keresztezve egyre homogénebb lesz a soron következő generáció, egyre kevesebb diverzitást mutat a szülőkhöz képest.

Az IBL fajták előnye a stabilitás. Keresztezésükből jó minőségű magok jönnek létre, meghatározó tulajdonságaik, például méretük, hatóanyag tartalmuk is nagyon hasonló lesz egymás közt, és a szüleikhez képest is.

Hibrid

Két genetikailag eltérő tulajdonságokkal rendelkező fajtát keresztezve hibrid fajta jön létre, ami túlteljesítheti az egyik, vagy mind két szülőt is valamelyik tulajdonságában. Ez főleg akkor van így, ha a két fajta földrajzilag, morfológiailag, és fiziológiailag is távol áll egymástól tehát genetikailag nagy mértékben különböznek, eltérnek.

Nem minden hibridizálásból keletkeznek olyan utódok amik valóban túlteljesítenék a szülőiket, ráadásul a "túltejesítés" lehet hátrányos is a termesztő szempontja szerint (pl jobb lehet abban, hogy kevesebb a THC tartalma, ez jó az ipari felhasználás szempontjából, de nem jó a drogcélú felhasználáshoz)

A "hibrid vigor" épp ezt a fajta heterózissal járó túlteljesítést jelöli, ami elérheti a 25%-ot is a szülők teljesítményéhez képest, még ha ez néha nem is hasznos.


F1, F2, F3

A szülők generációját, - egy termős és egy porzós növényt - "P" betűvel jelölik.(Parental)

-A P generáció egyedeinek keresztezéséből (P x P) származó első generációt nevezik F1 generációnak.
-Az F1 generáció egyedeit egymással keresztezve (F1 x F1) keletkezik az F2 generáció.
-Az F2 generáció egyedeit egymással keresztezve (F2 x F2) keletkezik az F3 generáció és így tovább.


Ha a P generáció két különböző genetikailag meghatározott tulajdonságokkal rendelkező fajta, akkor az utódok F1 hibrid-ek lesznek, itt még érvényesülhet a hibrid vigor.

Az F1 hibridek keresztezéséből származó utódoknál (F2) viszont már nem, hiszen az F1 egyedei már nem térnek el genetikailag egymástól úgy, ahogy az eredeti szülők P még eltértek.

Az F2 populációban olyan tulajdonságok is megjelenhetnek szép számmal amik sem az eredeti (P) szülőkben, sem az F1 generációban nem voltak jelen. Nagy lesz az F2 növények között a tulajdonságbeli (hozam, méret, stb) eltérés azaz szórás, némelyik még hasznos is lehet, némelyik meg jócskán elmaradhat a többitől., ezért az F2, F3 magok olcsóbbak szoktak lenni.

Ha a szülő generáció (P) "true breed", akkor az F1, F2... generációk is true breed-ek lesznek, nem lesz különbség az F3 generáció és a szülő generáció egyedei között, így ennek csak a hibrideknél van jelentőssége.


Indoor

"Indoor" növények

Így hívják a beltéri, lámpás termesztésre ajánlott fajtákat.

Beérési idejük hosszú vagy épp nagyon rövid, kinti körülmények között nemigen érnének be, esetleg pár genetikai tulajdonságuk (például vékony száruk) miatt nem lennének alkalmasak a kinti termesztésre (pl egy nagyobb szélfuvallat eltörhetné a bugáktól duzzadó főszárat).


példák:

  • Aurora Indica
  • Auto AK47
  • Automatic Hindu Kush
  • Automatic Lemon Skunk Seeds
  • Automatic White Russian Seeds
  • B52
  • Big Bud
  • Big Kahuna
  • Black Domina
  • Blue Cheese
  • Blue Mistic
  • Blueberry
  • Brainstorm
  • Brasil KC
  • Buddha's Sister
  • C13 Haze



Outdoor

"Outdoor" kint termesztett kender

Kinti, szabad ég alatti termesztésre ajánlott fajták, ezek lehetnek nagy helyigényű, magasra növő, főleg Sativák. Példák:


  • Afgan Kush
  • Afghan Delight
  • AK 48
  • Amazing Haze
  • Amazonia
  • Amethyst Bud
  • Arjan's Strawberry Haze
  • Aroma
  • Big Fatty
  • Big Kahuna
  • Blue Cheese
  • Blue Cheese Feminized
  • Blue Mistic
  • Blueberry
  • Brains Choice
  • Brainstorm
  • Brasil KC
  • Buddha Haze
  • C13 Haze
  • California Special
  • Cannalope Haze



Indoor/Outdoor

Kinti és benti termesztésre egyaránt alkalmasak


Greenhouse

Hosszú beérési idejű, általában nagy helyigényűek, kinti körülmények között - előnevelés nélkül - nem érnének be rendesen, vagy nem hoznák a kívánt hozamot. Ezt pl. fóliasátorban, vagy benti, lámpás előneveléssel meg lehet oldani.

A trópusi fajtáknak nagyon hosszú idő idő kell hogy beérjenek, ami az egyenlítőhöz közel, a hosszú nappalok alatt be is következik, de északabbra a rövid nappali szakaszok nem teszik lehetővé hogy a fajta maximális méretét és potenicáját hozza.

Virágzási idő (Flowering time)

Ha egy növényen megjelennek az elővirágok, hivatalosan is elérte azt a kort, amikor be lehet indítani a virágzását a nappali szakaszok rövidítésével (12 óra ON / 12 óra OFF). Innentől X hét kell neki míg beérik, ez van megadva virágzási időként.

  • Indicáknál - kb 6-9 hét
  • Sativáknál - kb 8-18 hét

Magról indított növényeket -ellentétben a klónokkal-, fiatalon, az elővirágok megjelenése előtt nem lehet a fényciklusok rövidítésével virágzásra kényszeríteni, még nem "ivarérettek", tehát kell nekik pár hét a vegetációs szakaszban, míg virágba boríthatók.

Egy Sativa általában hamarabb eléri ezt a kort, azaz rövidebb vegetatív szakasz is elég neki, mint egy Indikának( így az is lehetséges, hogy ugyanakkorra érik be mint egy Indica.)

Kinti betakarítási idő (Harvest time)

Az az időpont, amikorra az adott fajta beérik tehát szüretelhető, de ez függ ám a termesztő elvárásaitól és megítélésétől, na meg az éghajlattól is, ugyanis az egyenlítőhöz közeledve a nappali szakaszok, tehát a megvilágítás hossza egyre nő. Esetünkben ez azt jelenti, hogy minél délebre megyünk, annál hamarabb jön a tavasz, és annál később lesz ősz, a nappali órák száma több Magyarországon mint északabbra pl Hollandiában. Ebből következik hogy Hollandiához képest Magyarországon ugyan az a növény valamivel később fog beérni, mivel a nappali szakaszok hossza később csökken le arra a kritikus szintre, amin a virágzás beindul, de szerencsére ez azt is jelenti, hogy mivel több fény a fény nagyobb lesz a hozam is valószínűleg.

A jelenség által okozott hatás még Magyarország határain belül is megfigyelhető, délen hamarabb olvad a hó, virágzanak a fák mint északabbra, és tovább is van nyár, tovább maradnak a levelek a fán.

Ezért a fajták leírásához mellékelt dátum csak hozzávetőleges, általában egy hónap elejét vagy végét szokták megadni beérési időként.

Északon a későn érő típusok problémásak lehetnek, a fagyok és az állandó csapadék könnyen kárt tehet bennük.

Lásd:Kender és a penész


Hozam /yield/

A munkánk gyümölcse

Aránylagos viszonyítási alapnak megfelelhet, de nem érdemes készpénznek venni. Bent négyzetméterre szokták megadni, de a hozam főleg a lámpa fényerősségétől függ, tehát egy 400W-ossal nem lehet elérni, ha a számot egy 1000W-os lámpához értették.


Kint tövenként adják meg, az átlag 200g, átlagon felülinek tekinthető az, amire 400g van írva.


THC tartalom (potency, THC level)

Mivel nincs kikötve sehol, hogy hogy is kell mérni, a növény melyik részét, milyen állapotban, milyen módszerrel stb, addig ez a szám is csak egy tág viszonyítási alapot nyújthat.

10% az átlag, efelett átlagon felüli.


Feminizált (feminized) és szimpla (regular)

A feminizált magok nagy részéből (90%-100%-ban) termős egyedek fognak kifejlődni.

Drágábbak, előállításuk költségesebb, és mivel - jó esetben - csak lányokat hoznak 10 vásárolt magból mind a 10 lány lesz. Rossz esetben viszont hermafrodita növény is keletkezhet, ezen egyszerre található meg a porzós, és termős virágzat is, és ha ezek a porzós virágok beporozzák a környező lányokat bizony minden tele lesz maggal, a kívánt szinszemilla helyett.

Egy hermafrodita, porzós és termős virága is van.

A regular magok (ezek a normál kendermagok) kb fele-fele arányban hoznak porzós és termős egyedeket, tehát 10 magból 5db porzós növény lesz.


Feminizált magokat úgy hoznak létre, hogy egy kiválasztott anyanövényt stresszhatásnak vetnek alá (például szabálytalan fényciklusoknak, magas hőmérsékletnek stb.), hormonháztartása felborul, és a sokk hatására porzós(fiú) virágokat is fejleszt.

Ennek a virágporát összegyűjtik és saját magát, vagy egy korábban készített klónját, vagy egy másik termős növényt poroznak be vele.

Ebből a keresztezésből keletkező magok többnyire lány(termős) egyedeket fognak nemzeni ÉS valószínűleg hermafroditákat is, hiszen ugyanaz a stresszhelyzet, amivel az anyából apát csinált, a következő generációban is könnyen hermafroditizmust okozhat.

Az anyanövény( amiből a fiú lett), hordozza azokat a géneket amik miatt hermafrodita lett, és tovább örökíti a következő generációnak.


A másik módszer a hormonkezelés, ennél kiválasztanak egy olyan anyanövényt, ami a szokásos stresszhelyzeteket jól tűri (nem lesz húzós helyzetekben sem hermafrodita), hormonkezelésnek vetik alá, amitől mégiscsak hermafrodita válik belőle. Az így keletkező porzós virágok porát összegyűjtik, és megint csak egy olyan anyát poroznak be vele, ami ellenáll a szokásos stresszhelyzeteknek.

Az ilyen keresztezésből keletkező generációt hívják "true female"-nek., de ezek nagyon ritkák, ugyanis nehéz olyan egyedet találni ami semmiféle stressz hatására nem válik hermafroditává.


(Ez annyira még meg van bonyolítva, hogy nem az eredeti anyát kezelik hormonokkal, hanem még mielőtt megmutatná a nemét klónozzák és a klónokat vegetációs szakaszban tartják. Miután kiderült az anyáról, hogy jól bírja a stresszt és persze termős is, a klónjait vetik alá hormonkezelésnek, amik CSAK porzós virágokat fognak hozni.

Még így is előfordulhatnak hermafroditák a következő generációkban de kisebb esélyjel.)


Stressz helyzetet a rossz, vagy a hirtelen megváltozó körülmények okozhatják, tápanyaghiány/többlet túl/alul öntözés vagy a sötét/világos időszak hosszában bekövetkező változások (pl egyik nap 12 óra világosság másik nap 16 óra, vagy ha a sötét időszakban fény éri őket, stb.)

Például:
elromlik az időzítő és egy nap teljes sötétség áll be,
sötét szakaszban a termesztő gyakran nyitogatja a szekrényt, fényt beengedve
pár nap szabadság miatt a növények kiszáradnak
túlöntözés

ezek mind mind stresszhelyzetnek számítanak és hermafroditát csinálhatnak a lányokból.

Főleg a sötét és nappali ciklusokban bekövetkező változás jelentheti a legnagyobb stresszt.


Ennyit ér:
path=/Kendermagok| imageurl=http://egykalapalatt.info/rate |imagesize=13x18}}


{{#jskitcomments: title=Kendermagok | path=/Kendermagok | noscript=false }}


Személyes eszközök
Menü

{{#ifgroup:sysop|

}}