Milyen a jó fű?

A Egy kalap alatt wikiből

Tennivalók
  • Ha a videót letölti, és megint feltöltené valaki, akkor csinálok hozzá feliratot, mivel ez veszélyes tartalmúnak van titulálva nem tudok rá feliratot applikálni azzal a progival amivel szoktam, de ha tud valaki más megoldást én nyitott vagyok.
  • A boros aromakereket jó lenne kijavítani, szerintem azt ami már le volt fordítva egyszerűbb lenne, de végülis mindegy csak jó legyen.
  • A fűre lebutított aroma táblát is meg lehetne csinálni (ezt)
  • Belső és külső linkek érdekesebb dolgokra (pl mint a cannabis cup, manikűrözés, érlelés meg biztos van még.)
  • Köszönöm mindenkinek aki segít ezekben.


underconstruction..png Ezt a cikk még hiányos, ha tudod egészítsd ki, illusztráld, vagy ha valamivel nem értenél egyet a fenti menüsor "vitalap"-ján jelezheted. Többi hiányos cikk
Help A Mediawiki használatával, szerkesztéssel, képbeszúrással kapcsolatos segítséget itt találsz.


Milyen a jó fű?

Azt hogy milyen a jó fű mindenki maga dönti el, de van néhány szempont amit érdemes figyelembe venni az elbíráláskor. (Hasonló érvek alapján dönt a zsűri is, a Hollandiában évente megrendezett Cannabis Cup-on)

Küllem


- Mennyire volt leveles a buga? Ha az volt, akkor jól körbe lett nyírva, vagy maradtak száracskák vagy levélkék?

Általában nem kívánatosak az olyan fajták, amik a virágzat körül is bőven el vannak látva levelekkel, hiszen a levelek kannabinoid (a hatóanyagok) tartalma alacsonyabb. Ezt manikűrözéssel lehet orvosolni, aminél meg az a fontos hogy a lehető legkevesebb levélke, és levélnyél maradjon a virágokon.

Azonban ha a levélkék teljesen le vannak vágva a bugákról, akkor a bugákon található gyantamirigyek sérülékenyebbek, könnyebben letörnek, rátapadnak valamire, például a zacskóra, amibe a bugát csomagolják. Emiatt vannak, akik a levélkéket nem vágják vissza teljesen, hanem egy pár millimétert meghagynak, amely "ütközőként" némi védelmet biztosít a gyantamirigyek számára a csomagolás során.

- Tömör, vagy ritka és laza volt a virágzat? (Általában a tömör mokkákat preferálják)
- Könnyen törik, lehet formázgatni és morzsolni anélkül hogy porrá zúzódna, vagy nem elég száraz, még rugalmasak maradtak a szövetek?

Ha túl száraz, az jelentheti azt hogy már elég régi. A THC tartalom idővel csökken és a hatás egyre testibb lesz, bár szobahőmérsékleten vagy az alatt tárolva a THC elég lassan bomlik le. Ha a buga nedves, akkor még friss, ami azt jelenti hogy nehezen fog égni, többször bealszik, kaparóbb lesz a füst, és az íze is sokkal rosszabb, mintha gondosan szárították-érlelték volna. Ha a külső részek szárazak belül viszont még élők a szövetek, az érlelésért járna elégtelen.

Közelebbről megvizsgálva


A gyantamirigyek sérülékenyek könnyen eltörnek vagy szétkenődhetnek, ezért a bugát érdemes óvatosan kezelni és a lehető legkevesebbet háborgatni.
- Gyantából és gyantamirigyekből van a bugán bőségesen?
- Milyen a mirigyek állapota és színe?
- Vannak közöttük fejvesztettek, megbarnultak vagy még átlátszó fejrésszel rendelkezőek?

Nyilván minél gyantásabb egy buga, annál jobb ez a kannabinoidok szempontjából, és a buga annál potensebb. A gyantamirigyek jól megfigyelhetők egy 30x-os vagy erősebb kézi nagyító vagy mikroszkóp alatt. A buga érettségéről sok mindent elárul a mirigyek színe. Ha többségük átlátszó fejjel rendelkezik akkor még éretlennek, a hatás viszonylag gyenge lesz. Ha nagy részük tejszerű, akkor érett - sok termesztő akkor szüretel, amikor a mirigyek kb. fele-háromnegyede tejszerűvé válik, ez egyéni ízlés kérdése is. Ha a mirigyek már kezdenek megbarnulni, akkor túl érett a növény, ezkeben a mirigyekben már megkezdődtek a THC lebomlásáért felelős folyamatok. Ezek nagyobb mennyiségű kannabinolt (CBN) tartlamaznak, amely a THC bomlásterméke, és erősebb testi hatású. A bugák állaga, potenciája, íze, illata, és a hatás típusa folyamatosan változik a szüret után is, a tárolás alatt, így egy-egy buga minősége nem csak a növény érettségi állapotától függhet, hanem attól is hogy később hogy bántak vele. Ha például nem kellő óvatossággal, a mirigyek összezúzódhatnak, a gyanta cseppecskék lehullhatnak vagy szétkenődhetnek, ami a kannabinoidok gyorsabb lebomlásához, ezzel együtt potencia vesztéshez vezet. Ezeket a cseppeket normális esetben egy vékony viasz réteg védi, ami ha megsérül az értékes vegyületek hamar oxidálásnak indulnak, vagy átalakulnak.

Ez a mokka elég leveles, és a manikűrös is rossz munkát végzett
Szellős, ritkás, a bent termett szativák sokszor ilyenek.
Megformált, tömör buga
Alapból tömör bugácska

Illat


- Milyen a buga illata? (Lásd az aromakört)
- Milyen az illat miután a buga meg lett törve?
- Milyen az illat intenzitása? Átható, kellemes vagy hanyatt vágódsz tőle?(a Hindu Kush híres erről a tulajdonságáról)
- Mihez lehetne hasonlítani? (Pl rágógumi szerű, édeskés, citrus, fenyőgyanta, macskapisi, borz stb)

A füst


A füvet igazán élvezni csak magában, dohány nélkül lehet. A virágok aromája, íze egy kisebb, alaposan megtisztított üvegpipán keresztül szívva jön át a legjobban. Persze az is fontos, hogy a bíra melyik fogyasztási módszert preferálja.

- Hogy ég? Szép egyenletesen, vagy bealszik, pattog, serceg?
- A hamu szürke, könnyen szétporlik, vagy kemény, egyben marad és kátrányfekete?

Ezekből is kiderül hogy rendesen át lett-e mosva a talaj a szüret előtt egy két héttel, így a tápsókból és a torokkaparásért felelős klorofillből kevesebb maradt a szövetekben. A lassú száradás és a hosszú érlelés is segít a káros vegyületek lebomlásában. Az a jó ha a hamu világos szürke és könnyen szétporlad.

Íz


- A füst a beszívásakor mihez lenne hasonlítható?
- Mennyire intenzív az íz?
- Kaparja a torkot és köhögtet?
- Van-e valamilyen utóíz, az kellemes vagy kellemetlen?

Ez a rész teljesen a felhasználó ízlésétől függ, persze a dohos, fás, fanyar vagy szalma szerű ízek sok embernek nem tartoznak a kedvencei közé. Két féle köhögést lehetne megkülönböztetni, az egyik a kátrány miatt van, a másik egyszerűen feltör a hörgők hirtelen tágulása miatt, ezt néhányan szeretik is.

A buga ízéről sokat elmondhat az is, ha egy apró darabkát a szánkba veszünk és elrágcsálunk. Ezzel egyébként ki lehet szűrni azt is, ha a buga homokkal szennyezett, mivel a homokszemek ropognak a fogak közt.

Hatás


- Felemelő, vagy lepunnyasztó?
- A testre hat vagy az agyra?
- Negatív hatások mint a paranoia, szapora szívverés vagy szívritmus zavar vannak?

Nem csak rekreációs célokkal hanem gyógyhatásai miatt használják a kendert. Ilyen gyógyhatások lehetnek például:

  • étvágyfokozó, hányinger csökkentő - pl rákos, AIDS-es, anorexiás betegek
  • szemnyomás csökkentő - glaukóma (zöld hályog)
  • hörgők tágulása - asztma
  • izomlazító, nyugtató
  • fájdalom csökkentő
  • vérnyomás csökkentő

Linkek:


DJ Short, Szakértő szemmel

(DJ Short, 1999)

Ismerd a füved ha már a tied!

Vacheron fordítása: Fordítottam/unk egy cikket Dj Short-tól Érdekesnek és fontosnak találtam számomra. Segíthet a fajták cikkben azoknak akik leírják egy adott fajtáról mik a jellemzői

http://www.cannabisculture.com/articles/1512.html
http://www.flickr.com/photos/cannababble/3179142809/


A jó minőségű kender termesztése és nemesítése inkább művészet, mint hogy tudomány lenne. Kreatív elme és képzelet kell ahhoz hogy sikereket érjünk el etéren. A másik követelmény a felettébb kifinomult ízlés, mely képes különbséget tenni alig észrevehető különbségek között az íz, az illatok, és a mentális állapotok kavalkádjában.


Anatómiai szempontból a fő érzékelőszervünk a szájpadlás és az orrjárat közt helyezkedik el. Az ízlelés mikéntje még elég ismeretlen terület, valószínűleg nagyon összetett lehet[1]. Az ízlelőbimbók a nyelven és a szájban csak egy kis részét teszik ki az érzékelésnek.

A szaglószerv a fő szenzor egy illat érzékelésénél. Az érintett terület az orrjárat mögött, az orrban található. A szaglás az egyik legösszetettebb szenzorunk, mellyel az agyunk többet foglalkozik mint a többi érzékszervvel együttvéve. A szaglás szoros összefüggésben áll az emlékezettel, főleg a hosszú távú memóriával. Anatómiailag az agykéreg és a nyakszirti lebeny közt, a fül feletti és körülötti területtől a fejtetőig helyezkedik el az agy szaglást analizáló területe.

Kutatások és tapasztalatok igazolják, hogy egyesek jobb képességekkel rendelkeznek az ízek és szagok megkülönböztetésében, mint mások. Ez a képesség tovább fejleszthető és finomítható.


Sok hasonlóság van a borászat és a kender ipar között. Az egyik, hogy mindkettő a "szakértő ízlelést" használja a termék jellemvonásainak felismerésére és megkülönböztetésére. Akár hogy is, a borral ellentétben a kannabisz esetében egy további szempontot is mérlegelni kell: a termék által keltett hatásokat. A különböző borok hatása hasonló (és az alkohol túlfogyasztása halálos lehet), míg a kender a hatások széles spektrumát nyújtja, és nem mérgező.

Néhány fű kimondottan kedvező hatású lehet mentálisan, míg ízre azonban kevésbé válik be - míg más bugák nagyon finomak lehetnek, miközben túl enyhe, netán nemkívánatos hatásokat kelthetnek.

A kiváltott élmények spektruma

Az első vizsgálandó szempont a "fent vagy lent" hatás fajtája. A "fent" a cannabis stimuláló hatásait jelenti, míg a "lent" a nyugtató hatásokat. A "fent" stimulálja az érzelmeket és inspirálja a szociabilitást és a beszédességet. A "lent" csillapító és depresszáns hatású. Egyesek a stimuláló állapotot a fejben érzik ezért agyi high-nak nevezik , a nyugtatót pedig a testben - és noha ez a megfogalmazás részben igaz, mégis félrevezető.

Az agyi és testi high a kender felfedezésének következő állomása. Általában a head high stimuláló, a body high pedig nyugtató, de ez nem mindegyik esetben igaz. Néhány body high stimuláló és néhány head high nyomasztó. Egyszer részem volt egy borzasztó, paranoiát gerjesztő agyi high-ban, ami nagyszerű fotelba süppedős testi hatást is inspirált. Boo-Goo-nak neveztem el.

A túl korai vagy túl késői szüret befolyásolja hogy agyi, vagy inkább testi lesz a hatás. A későbbi szüret inkább testi high-t okoz. Emellett azt hiszem, hogy egy növény hatását genetikailag öröklött tulajdonságok is meghatározzák.

Következőként vizsgáljuk az időtartam szempontját. Néhány buga 15-30 perces hatást fejt ki, míg mások akár 6-7 órás élményt is nyújtanak. Ismét megemlítendő, hogy a szüretelési és manikűrözési technikák ezt befolyásolhatják, de jórészt örökölt tulajdonságokról van szó.

Számomra a fű fogyasztás legfontosabb aspektusa a kialakuló toleranciára, hozzászokásra vonatkozik. Vagyis, hogy a termék képes-e azonos hatást biztosítani hosszabb időintervallumokon keresztül, hónapokon, éveken, évtizedeken át - ez a burnout faktor.

A legtöbb fajtának amit ma a piacon látok borzasztó a tolerancia faktora - gyors hozzászokás miután termék újdonság-érzete elmúlik ami akár egy hét alatt is megtörténhet. Luther Burbank nemesítési modelljét kell alkalmazni, miszerint egyetlen egy növényt sem szabad tolerálni amivel szemben tolerancia lépne fel a fogyasztásakor.

A tolerancia másik aspektusa hogy milyen magasra tud feljutni az adott fajtával a fogyasztója. Vagyis hogy hány slukkot lehet elszívni belőle ami után még egy slukk már nem okoz számottevő változást. A legtöbb indikánál alacsony a plafon, max. 10 slukkal. Számomra általában kb. 5 slukkot jelent egy tépés. Ha többet szívok 5-nél egy erősebb indikából, akkor vagy nem tudok már magasabb szintre érni, vagy elalszom.

Néhány szativának igen magas a plafonja, vagy olyan mintha nem is lenne nekik! Vagyis minél többet szívsz, annál feljebb és tovább mész. Az Oaxaca Highland Gold, Black Magic African és a Highland Thai néhány olyan fajta amiket már kipróbáltam, és igen magas - vagy nincs is - plafonjuk.

A mentális hatások utolsó aspektusánál azt kell megvizsgálni hogy a nemesített fajtából vett minták mennyire okoznak szorongást. Néhány fajta növeli a szorongást, míg mások csökkentik. Ez más érzésekkel is megtörténhet, vagyis néhány fajta felerősíthet vagy csillapíthat bizonyos érzéseket. Általában a stimuláns, agyi hatást produkáló változatok kelthetnek szorongást, de ez nem mindig igaz. A túl gyorsan kiszárított bugák vagy a túl korai szüret is hozzájárulhat a szorongás-keltő faktor növeléséhez, de ez a növény genetikai hozadékában is kódolva van.

Ízek és kóstolók

A kender valódi ízének, aromájának érzékelése egy újabb dimenziót nyit az értékelhetőségében. Az íz egy fontos faktor a kender minősítésénél. Az ízek kavalkádja amit a kender fajtákban megnyilvánulhatnak igazán rendkívüliek és jellegzetesek. A világon semmilyen más növény nem tudja ízek és illatok ilyen kakofóniáját felmutatni mint ez a növény. Ez a tény már önmagában fel kéne hogy keltse több terület kutatójának is a figyelmét.

Az ember által érzékelhető lehetséges szagok és ízek palettája széles és összetett. Napjainkig senki sem készített egy mindenre kiterjedő aromakört a kenderhez, de Ann Noble által kifejlesztett ízkör a borászok számára arra inspirált engem, hogy a kannabisz aromájának osztályozására készítsek hasonlót. Ahogyan Ann aromaköre több alapvető aroma került középre: gyümölcsös , virágos, fűszeres,pikáns ezek ágaznak tovább speciális aromákra. Így például a gyümölcsös ízhez tartozik az erdei gyümölcsök vagy citrus félék íz világa , a citrus féléken belül következik a citrom, lime és narancs .

A kender fő aromája lehet fás , fűszeres , gyümölcsös , földes , vegyszeres , növényi - igen széles a spektrum. Még specifikusabb aromák például a fenyő és a cédrus , a fás kategóriában , a poros és a dohos a föld kategóriában, a fekete áfonya és mangó a gyümölcsös kategóriában stb... A legtöbb aroma bizonyos fajok kombinációjával létre hozható. A legtöbb ilyen fajtában akkor nyilvánulnak meg ezek az aromák amikor eredeti élőhelyükön a szülő hazában termesztik őket szabad ég alatt.

Figyelembe kell venni hogy az aroma és íz különböző szakaszonként változhat. Az élő növény bugájának aromája, a szárított és érlelt bugáé, a beszívott és kifújt füst aromája eltérhet egymástól. Nemesítéskor elsődlegesen a legmegfelelőbb érettségi állapotban lévő, manikűrözött, érlelt buga minőségét és hatását veszem figyelembe.

Erősen ajánlom, hogy az adott fű minősége kóstoló emberek segítségével legyen elbírálva. Magasan képzett, kritikus beállítottságú érett emberek a legalkalmasabbak erre, általában ők nyújtják a leghasznosabb visszajelzéseket. Ha a legkisebb gyanúja is felmerül annak, hogy a fajta szívritmus zavart, gyors szívdobogást, magas pulzus számot, vagy paranoiát okoz ezt az öreg szmóker elsőként fogja észrevenni. Ugyanakkor ha egy fajta különlegesen finom azt egy öreg szmóker szintén elsőként fogja értékelni. Emellett az öregek mindig értékelik a jó orvosságot.

Az érzékszervek fejlesztése leginkább tapasztalat útján történhet. Sajnos a mai fogyasztók által elérhető fajták száma eléggé meg van csappanva, mivel a termesztők a mennyiséget a minőség elé helyezik, így sok fajta hiába létezik, sosem kerül a nagyérdemű elé.

Személyes eszközök
Menü