PF tek
A Egy kalap alatt wikiből
Tartalomjegyzék |
A PF TEK
A PF technika az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb módszer Psilocybe Cubensis, és más ehető gombák termesztésére is, mivel könnyen kivitelezhető otthoni körülmények között is, és ha valaki lépésről lépésre betartja az útmutatót a siker majdhogynem garantált.
A "PF" a módszer kitalálójának, "Psylocybe Fanaticus"-nak a rövidítése.
A "süti"-nek nevezett táptalaj 3 alapanyaga a barnarizs liszt, a vermikulit, és víz.
Barnarizs liszt egyszerűen készíthető barnarizs kávédarálóban való örlésével, sőt helyettesíthető rozslisztel is.
A barnarizs szemek külső burka sok, a gomba fejlődéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, ezért nem érdemes helyettesíteni sima rizs lisztel, mivel erről a külső burkot már eltávolították. Ugyanezért nem érdemes sima búzalisztet sem használni, esetleg a "teljese kiörlésű" tartalmazhat valamennyi extra tápanyagot de ismerve a magyar gabonaipart ez nem lenne rá jellemző. Szemes búzából vagy akár más szemes gabonából házilag készített liszt is megfelelő lehet, de Psylocybe Fanaticus szerint a barnarizs hozza a legpotensebb és legnagyobb gombákat.
Hozzávalók
- A sütik készítéséhet
- barnarizs liszt vagy rozsliszt
- vermikulit
- víz (jó a csapvíz)
- Olyan poharakra, vagy befőttes üvegekre amik szája szélesebb mint a teste, hogy a sütik könnyen kicsúszhassanak belőlük. (a poharak/üvegek mérete általában 1-3 decis de akár nagyobb is lehet, de ez a kolonizációs idő megnyúlásával, és az elfertőződés esélyének növekedésével fog járni )
- Spórásvízzel töltött fecskendőre
- Alufóliára
- szigszalagra vagy FBS szilikonra
- öngyújtóra vagy valamilyen nyílt lángra tű sterilizálásához (a gyertya nem jó, kormol)
- kuktára vagy fazékra
- A termőre fordításhoz
- Műanyagdoboz, vödör, vagy hasonló vízálló tartály a "terráriumhoz"
- Perlit, vagy agyaggolyóa párásításhoz.
Táptalaj készítése
A hozzávalók aránya térfogatukat tekintve:
2 rész vermikulit 1 rész víz 1 rész barnarizs liszt
Az arányok változtathatóak, lényeg az hogy a keverék ne legyen se túl vizes se túl száraz és a vermikulit darabokat be legyenek vonva a liszttel.
Érdemes először a vermikulitot összekeverni a vízzel, és csak ezután belekeverni a lisztet.(Esetleg először a vermikulitot a lisztel, és aztán az egészet a vízzel)
Ha a víz összegyűlik a keverőtál alján, a keverék valószínűleg túl vizes, ilyenkor egy kis vermi és liszt hozzáadásával lehet ezen segíteni.
A kész mix mehet a poharakba/üvegekbe, nem kell lenyomkodni, csak lazán beleszórni, hogy jó levegős legyen.
Az üveg ne legyen még teljesen tele, 1-2 centi maradjon a tetején üresen.
A pohár szélét (karimáját) egy papírtörlővel tisztára kell törölni, ne maradjanak ragacsos nyomok se kívül, se belül, ugyanis ezeket kihasználva könnyen bejuthatnának a fertőzések.
Erre a megmaradt 1-2 centire száraz vermikulit kerülhet, barikádot képezve ezzel a fertőzések ellen.
Egy poharat két, de inkább 3 réteg alufóliával, egy befőttesüveget egy előre kilyukasztott fedővel kell lezárni, de ezt is érdemes még lefedni 1 vagy 2 réteg alufóliával, mielőtt a kuktába kerülne.
Gyakori hibák
- Túl nedves/tömör táptalaj, ha a keverék tocsog, vagy az üveg alján víz gyűlik össze, legközelebb kevesebb vizet kell használni
- Túl száraz táptalaj, a gomba nem lesz képes kolonizálni
- Nem elég homogén, nincs rendesen összekeverve, a nedvességeloszlás nem egyenletes
- a pohár szélén maradt táptalaj, utat enged a fertőzések számára.
- szűk szájú pohár, a süti nem csúszik ki a pohárból
Sterilizálás
Ezt a sütit, ami ezentúl a gomba táptalaját fogja képezni meg kell szabadítani a rajtalévő fertőzésektől, penészspóráktól, mivel ezek is szeretik a gomba fejlődéséhez szükséges körülményeket, és mivel ezek általában gyorsabban nőnek még a gombánál is, könnyen elhódíthatják a süti egy nagy részét, elfertőzve ezzel gombakultúrát.
Szerencsére a legtöbb ilyen fertőzés magas hőmérsékletnek kitéve elpusztul.
A nagyjától pasztörizálással is meg lehetne szabadulni, a táptalajt huzamosabb ideig (több órán át) kb 76 foknak kellene kitenni, de sütik esetében célszerűbb sterilizálni.
Sterilizáláshoz viszont már 100 fok feletti hőmérséklet kell, amit csak nagy nyomáson, egy kukta segítségével lehet előállítani. Sütővel sterilizálva a sütik hamar elvesztenék nedvesség tartalmukat és tényleg sütivé sülnének.
Ha van kukta akkor abban, 15 PSI-an azaz a legnagyobb nyomáson (európai kuktákon ez a 2-es fokozat) körülbelül 1/2 - 1 órán keresztül kell sterilizálni. A kukta aljára a használati utasításban szereplő minimális mennyiségű vizet kell önteni.
A sterilizációs idő onnantól értendő hogy a kukta a kivánt nyomást elérte, nem pedig a gáz meggyújtásától.
Ha a beöntött víz túl sok lenne akkor ez felcsaphat a poharak szájáíg eláztatva bennük a sütiket, ha túl kevés akkor hamar elpárologhat, ami tönkreteheti a kuktát és akár balesetet is okozhat, mivel a kukta anyaga , víz nélkül melegítve elrepedhet.
Kukta nélkül, egy nagy fazékban,fedő alatt 1-2 órán keresztül kell főzni a poharakat, a fazék alján mindig állnia kell valamennyi víznek, de a főzés közben ez ne csapjon fel a poharak szájáig.
Ha a sterilizálás túl kevés ideig, vagy nem elég magas hőfokon folyik az életben maradt fertőzések később elhatalmasodhatnak.
Célszerű őket éjszakára, vagy jó pár órára a kuktában vagy fazékban hagyni, míg teljesen ki nem hűlnek.
Nagyüzemi gombatermesztésnél megvárják míg a táptalaj 37 fokra hűlik és csak ezután oltanak. A gomba 41 °C fok feletti hőmérsékleten már elpusztul.
A még meleg táptalaj megölheti vagy visszavetheti a spórák fejlődését, úgyhogy érdemes kivárni azt a pár órát.
Addig elő lehet készíteni az oltást.
Gyakori hibák
- Sterilizációs idő nem elegendő, a sütik elfertőződnek
- a magas vízszint miatt a felcsapó víz eláztatja a táptalajt.
Oltás
Az oltást egy tiszta, levegőmozgás nélküli helységben, vagy gloveboxban célszerű csinálni, mivel egy kósza penészspóra beeshet még azon a kis lyukon is, ami oltáskor az alufóliára kerül, ezzel elfertőzve az egész telepet. (ez elkerülhető a befőttesüvegek fedelén lévő lyukak szilikonnal való kitöltésével. lásd : szilikon port)
Minden oltás előtt sterilizálni kell a fecskendőn lévő tűt, ezt lánggal a legbiztonságosabb. Párszor át kell húzni a tűt a lángon, ez gyakran a tűben lévő víz gyors eltávozásával fog járni erős pukkanások kíséretében, ezért a tűt mindig magunktól elfelé kell tartani.
A pohárról levéve a felső réteg alufóliát, az oltási pontokat alkoholos papírtörlővel való fertőtlenítés után 4 helyen beoltjuk, a tűt lehetőleg az üveg falához nyomva, a 4 lyukra összesen kb 1-2 ml spóraoldatot elhasználva. Lyukak váltása közben a biztonság kedvéért gyorsan át lehet futtatni a tűt a lángon, és az egész procedúra előtt a fecskendőt legalább egyszer érdemes felrázni.
A négy oltási pont gyorsabb kolonizálást biztosít, átöleli a tápgombócot megvédve az esetleges bekerülő fertőzésektől.
Ha az oltás kész, a lyukakat le lehet ragasztani szigszalaggal (de nem szükséges), és az alufólia visszatétele után következhet a kolonizálás.
Kolonizálás
A táptalajon - ha minden jól ment - az egyetlen élőlény ami kifejlődhet az a ráoltott gomba.
Az optimális hőmérséklet kolonizáláshoz 26-30 fok körül mozog, de ettől magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten is megtörténik.
A könyvekben lévő 30 fok agar-agar kultúrákra vonatkozik ráadásul műanyag petri csészékben, aminek így sokkal nagyobb a hőleadása mint egy befőttesüvegben lévő vermikulitos gombócnak, így a 30 fok ez esetben már túl magas hőmérsékletet jelenthet.
Kb 35 fok felett egy másik veszély vár, feléledhetnek a termofil baktériumok, amik elterjedve megakadályozhatják a telep fejlődését, elfertőzik azt.
41 fok felett a micélium elpusztul.
Fontos még a teljes sötétség, és az állandó, ingadozás nélküli hőmérséklet is sokat segíthet a micélium és a telep gyors fejlődésében.
Ezt a folyamatot egyébként inkubálásnak is hívják.
A beoltástól számítva 2-3 hét mire a sütit teljesen meghódítja a kolónia. A száraz vermikulit réteget persze nem tudja, ez nem számít bele a 100% -ba.
Gyakori hibák
- Egyáltalán nem indul be a kolonizáció
- fertőzés
- sterilizációs idő/mód nem volt megfelelő, a süti fertőzött volt,
- oltás közben lyutott be a fertőzés a tűvel, a tű által szúrt lyukon, vagy az oldattal
- oltás után a fedésre használt alufólia nem zárt rendesen, nedves volt, stb
- kevés spóraoldat került be, a kolonizáció emiatt lassan történik, utat engedve a fertőzéseknek
- túl nedves táptalaj
- sok spóraoldat miatt elázott a táptalaj
- vagy kezdetben is nedves volt
- túl száraz táptalaj
- kezdetben is száraz volt, vagy a túl laza fedő vagy a meleg miatt elpárolgott
- magas hőmérséklet miatt a kolónia elhalt, vagy elszaporodtak a termofil baktériumok
- alacsony hőmérséklet miatt a spórák nem keltek ki
- fertőzés
- a kolonizáció megállt
- légcsere, egy kolóniának légcserére (vagy inkább gázcserére) van szüksége, ehhez sokszor elegendőek az oltáshoz használt lyukak, (a szigszalagot ilyenkor el elhet távolítani), vagy fejjel lefelé lehet állítani a sütit
- száraz, vagy túl nedves részek a keverékben, amiket a kolónia nem tudott meghódítani.
- fertőzés, még ha nincs is látható nyoma, lehet hogy valamilyen bakteriális fertőzés elfoglalta a kolonizálatlan részt és ezt a micélium már nem tudja bekebelezni.
(Fertőzésekkel kapcsolatban lásd: kártevők)
Termőre fordítás
Ha a gomba teljesen beszőtte a sütit, következhet a termőre fordítás.
Ehhez a gombának fényre, levegőre, és hőmérséklet csökkenésre van szüksége, ugyanúgy mint ahogy a természetben is, amikor a gomba eléri a talajfelszínt, fénynek, alacsonyabb CO2 koncentrációnak, és alacsonyabb hőmérsékletnek van kitéve.
Ezek a körülmények jelzik a kolónia számára hogy itt az ideje a termőtest képzésnek, a közértelemben vett gombák növesztésének amik tulajdonképpen a gombák szaporítószervei.
Ezeket a körülményeket egy "terrárium" -ban lehet legegyszerűbben utánozni.
Egy nagy műanyag doboz, akvárium, vödör vagy hasonló dolog.
Aljára nedves agyaggolyót vagy perlitet kell szórni kb. 3-5 újj vastagságban, ennek állandó párolgása fogja biztosítani a megfelelő 90%-100% páratartalmat, ami megakadályozza a telep kiszáradását.
A légcsere legegyszerűbb módon napi többszöri legyezéssel oldható meg, például a műanyagdoboz fedelével, jó alaposan. Ilyenkor egy permetezés sem árt kézi permetezővel, tiszta vízzel, lehetőleg ne közvetlenül a sütikre, de ha mégis rájuk menne, hát nem fognak belehalni.
Fényből elég egy minimális mennyiségis, ami egy félig átlátszó doboztetőn vagy szemetes zsákon átszivárog egy szoba szokásos megvilágításából az épp elég.
A hőmérséklet csökkenés 1-2 fok is lehet, ehhez ki lehet használni azt például, hogy egy szekrény tetején mindig melegebb van pár fokkal, mint a földön talajszinten, ezért ha a kolonizálás a szekrény tetején folyt, a termőre fordítás pedig a padlón vagy a lakás egy hidegebb részén ez éppen elég hőmérséklet csökkenést eredményez.
Egy egészséges kolónia ilyenkor már meg tudja védeni magát, és a táptalajául szolgáló sütit a betolakodóktól, de ilyenkor is mindent meg kell tenni a fertőzések elkerülése végett, ezért az általános tisztaság fent tartása ilyenkor is fontos.
A terráriumba való behelyezés után kb. 1-2 héttel kezdődik meg a primordia fejlődés (ezek a kis gomba kezdemények) addig pedig a hifacsomók képződésében lehet gyönyörködni, ezek már kb 1 hét után kezdenek láthatóvá válni.
A hifacsomóknak csak egy része fejlődik primordiákká, ezeknek megint csak egy része fejlődik ki teljesen, gombákká, kb egy hét alatt.
A letermett süti szüretelés után túl van az első terméshullámán, ha jól tartjuk akkor összesen 2-4 terméshullám is várható rajta, de akár 6 is, de ez már ritka. 2-3 hullám után a táptalaj többnyire kimerül.
A szüret a süti állapotától függ, a nagyobb gombákat mindenképp le kell szedni.
Hogy milyen fejlődési stádiumban érdemes ezt tenni az erősen vitatott, de ha nem készül a kalapból spóralenyomat akkor nem kell feltétlenül megvárni, hogy teljesen kinyíljon a kalap.
A kalap burkának felszakadásakor szoktak szüretelni többnyire.
Egy szokásos 2-3 dl-es sütiről átlag 2-4 gramm gomba várható szárazon, persze a várható hozam erősen függ a körülményektől.
A befeketedett kalapú, ki nem fejlődött primordiák az ún. abortok is leszedhetők, fogyaszthatók, ha még nem rohadtak el teljesen.
Ezek tömegükhöz képest sokszor potensebbek lehetnek mint a kifejlett gombák tehát jó vigyázni velük.
Kis pinhead-eket (primordiákat, gombakezdeményeket) ha sok van belőlük, érdemes a sütin hagyni mert a következő hullám alatt kifejlődhetnek, de ha sok víz éri őket ezek is elhalnak ezért dönteni kell, hogy egy dunkolás vagy lemosás fog-e segíteni, vagy jobb ha érintetlenül marad. Nyilván ha kevés az abort, és a süti sem szikkadt, érdemesebb békén hagyni.
Abortokból 1 grammnyi valószínűleg potensebb, mint például egy 1 grammos kifejlett termőtest.
Ha a sütin sok az abort érdemes annyit leszedni amennyit csak lehet (beleértve a többi gombát is), aztán folyó hideg víz alatt lemosni a gombatestek maradványait a süti felületéről.
Egy "dunk"-olás (vízben való áztatás), azaz a süti rehidratálása segítheti az elvesztett víz pótlását.
Ehhez a lemosott, megtisztított sütit 4-24 órára víz alá kell helyezni, mivel könnyebb a víznél, rá lehet tenni valamit hogy lent maradjon.
Az egészet hűtőbe téve kevesebb esélye lesz az esetleges fertőzéseknek.
Gyakori hibák
- Nincs csomóképződés, vagy pinképződés, vagy lassú a fejlődés
- 1. Emelni kell a szellőzések számát, a páratartalom minimum 90% legyen, permetezés is segíthet.
- 2. Ha a süti száraznak tűnik vagy kékül, akkor valószínűleg túl nagy a légmozgás, vagy száraz a levegő
- 3. Ha a süti csak bolyhosodik emelni kell a szellőzések számát, és csökkenteni a hőmérséklet
Nagyjából ez volt a standard PF technika, ami a végtelenségig variálható.
A sütiket is lehet pl. "casing"-elni azaz takaróanyaggal bevonni, például a DEC (double end casing) vagy a Dunk and Roll Tek-et használva.
Vagy pl. a beszőtt sütit összemorzsolva, oltóanyagként használva azt, beoltható egy nagyobb mennyiségű táptalaj (például aprított szalma és trágya keverék, vagy kókuszrost/trágya keveréke) megtöbbszörözve ezzel a hozamot.
DEC (double end casing) vagy a Dunk and Roll Tek.
Érdemes tudni hogy a micélium nem tartalmaz aktív hatóanyagokat, úgyhogy a sütit nem érdemes megenni, már csak emiatt sem, a benne lévő vermikulitról már nem is beszélve. Egy erre vonatkozó vizsgálatot pont az FBI végzett el a PF tek névadójának ügye kapcsán, és bár ez a tanulmány sok érdekes dolgot is tartalmazott, arra lyukadt ki hogy a legkorábban jelentkező aktív hatóanyagok(pszilocibin, pszilocin) a hifa csomókban mutathatók ki. [1]
Potencia
azzal kapcsolatban, hogy melyik stádiumban a legmagasabb a hatóanyag tartalom két elmélet is született
- a kalap burkának felszakadása előtt
- a gomba teljes teljesen kifejlett állapotához képest kb 20%-os fejlettségi állapotában
- spóralenyomat készítéséhez a legmegfelelőbb stádiumról a spóralenyomat lapon van infó.
Mind a két elméletnek ugyanaz az alapja, a termőtest a kifejlettségi szintjének 20%-áig folyik tényleges sejtosztódás, ezután már csak a sejtfalak vastagodnak és a sejtek telnek meg vízzel.
Ez a 20%-os fejlettségi szint általános burokkal(velum universale) rendelkező egyedeknél (a Psiloybe Cubensis nem rendelkezik ilyesmivel) tényleg nagyjából akkorra tehető, amikor a burok felszakad.
Ezek az egyedek (pl erdei szömörcsög) a burkon belül teljesen kifejlődnek, aminek felszakadásakor már csak a termőtest kibontakozásáról van szó, de ilyenkor sejtosztódás már nem történik.
A szüretet ma leggyakrabban a kalap burkának felszakadása előtt végzik, még mielőtt a kalap szétnyílna, kiterülne.
A letermett sütiket ki lehet ültetni, ha jó helyre kerülnek előfordulhat hogy termőre fordulnak., kertbe, virágágyásba, közeli erdőbe, ha nem is lesz belőle semmi a talajnak jót tesz. Ugyanez érvényes a fertőzött sütikre is.
Linkek
http://www.shroomery.org/forums/showflat.php/Cat/0/Number/6235883
| Ennyit ér: |

